Jogi nyilatkozat

Jogi segédlet az ingatlanok adózásáról, illetékekről illetve értékbecslés szakértői nyilatkozat.
A holnal tartalmi elemeinek felhasználása tilos!

ADÓKÖTELEZETTSÉG

2008.01.01. után az adó:

Az ingatlan értékesítés legfontosabb adózási szabályai
Ingatlan vagy vagyonértéku jog értékesítésbol származó jövedelem után fizetendo adó.

2008. január 1. után a földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerzodések esetén változott a jövedelemadó mértéke és számításának módja.
A változásnak két lényeges eleme van, egy kedvezo változás, hogy 15 évrol 5 évre csökkent az adómentesség határa, és egy kedvezotlen változás, hogy a szerzéstol számított 5 éven belüli értékesítés esetén meg kell az adót általában fizetni akkor is, ha a jövedelmet magunk, vagy egyenes ági leszármazottunk részére történo lakásvásárlásra fordítjuk.
Az adó mértéke a jövedelem 25%-a továbbra sem kell összevonni egyéb jövedelmekkel.
Tehát az adó alapja továbbra sem az eladási ár, hanem a jövedelem más szóval a nyereség, tehát a jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az eladási árból le kell vonni eloször a vételárat, majd a szerzéssel és értékesítéssel összefüggo kiadásokat ( illeték, ügyvédi költség, közvetítési díj), és a számlákkal igazolható értéknövelo beruházásokat.

Az értékesítésből származó jövedelem 100%-ban adóköteles a megszerzés évében és az azt követo naptári évben történo értékesítés esetén
A szerzést követo második naptári évben történo értékesítés esetén a jövedelem 90%-a adóköteles.
A szerzést követo harmadik naptári évben történo értékesítés esetén a jövedelem 60%-a adóköteles.
A szerzést követo negyedik naptári évben történo értékesítés esetén a jövedelem 30%-a adóköteles.
A szerzést követo ötödik naptári évben történo értékesítés esetén nem kell jövedelemadót fizetni.

Adóelengedés, mérséklés méltányosságból:
Az adó kérelemre elengedheto vagy mérsékelheto az adófizetésre kötelezett jövedelmi, vagyoni vagy szociális helyzete miatt, különösen akkor, ha az ingatlan átruházásából származó jövedelmet maga vagy egyenes ági leszármazottja jelenlegi vagy volt házastársa, vele egy háztartásban élo élettársa részére történo lakásvásárlásra fordította.

Jövedelem felhasználása:
Nem kell megfizetni vagy vissza lehet igényelni a jövedelemadót, ha azt a magánszemély az átruházás évében vagy azt követo két éven belül közeli hozzátartozója élettársa részére Magyarországon, vagy az EGT bármely tagállamában idosek otthonába, vagy ápolási otthonban helyet vásárol.

Lakásvásárlási kedvezmény visszafizetése:
Ha magánszemély a 2008. január 1 elott vásárolt lakást és ott a jövedelemadó fizetésnél lakásszerzési kedvezményt vett igénybe, és azt a lakást a kedvezmény igénybevételét követo 5 naptári éven belül eladja, a jövedelem számításnál hozzá kell adnia azt az összeget, amit ilyen címen nem fizetett meg vagy visszaigényelt.

INGATLANNAL KAPCSOLATOS ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGEK:

Hogyan változott az öröklési illeték?

Az illetékről szóló törvény többek között kimondja, hogy:

Mentes az öröklési illeték alól:

a) a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);
b) a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) öröklése;
c) a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint;
d) az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni;
e) lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése;
f) az örökség, ha az örökhagyó kiskorú és a hagyatékát szülője - ide értve az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülőt is - örökli;
..."

A változást a c, pontban foglalt rendelkezés hozta.

Így jelenleg a törvény lehetővé teszi, hogy húszmillió forintos összeghatárig a
az örökhagyó gyermeke*,
az örökhagyó házastársa,
az örökhagyó szülője,
valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája által megszerzett örökség illetékmentes legyen.

(*Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)

Az egyenes ági mentesség szabályait hagyatékonként kell alkalmazni, vagyis például ha valaki édesapjától örökölt vagyon után már kimerítette a 20 millió forintos mentességet, az édesanyja által rátestált hagyaték esetén is érvényesítheti azt, időkorláttól függetlenül. A mentesség elsősorban lakás öröklésére vonatkozik, de ha annak értéke nem éri el a 20 millió forintot, eddig az értékhatárig más vagyonelemek (például bútorok, műtárgyak) után sem kell illetéket fizetni. Ugyanakkor nem vonható be a mentességi körbe a gépjármű, a pótkocsi tulajdon- és vagyoni értékű jogának, továbbá az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának öröklése – hívták fel a figyelmet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH). A részleges mentesség 20 millió forint tiszta értékű lakás öröklése esetén összesen 570 ezer forint alól tehermentesíti az örököst. Az öröklési illeték mértéke továbbra is a rokonsági foktól, az örökölt vagyon értékétől és a vagyon fajtájától függ. Minél távolabbi a rokoni kapcsolat, és minél nagyobb a vagyon, annál magasabb az illetékkulcs. Az örökölt lakás illetéke az általános 11–40 százalék közötti öröklési kulcs helyett (rokonsági foktól és lakásértéktől függően)

1./b, Ajándékozási illeték:

Az illeték általános mértéke:
I. -es Csoport: Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá)11% 18 millió forint értékhatárig, továbbá a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, 35 millió forint feletti rész után 21%

II.-es Csoport Az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére 15% 18 millió forint értékhatárig, továbbá a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%, 35 millió forint feletti rész után 30%

III.-as Csoport: Minden más örökös/megajándékozott terhére 21% 18 millió forint értékhatárig, továbbá a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%, 35 millió forint feletti rész után 40%

Az illeték lakástulajdon ajándékozása esetén:
I. -es Csoport: Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá)5 % 18 millió forint értékhatárig, továbbá a a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8%, 35 millió forint feletti rész után 12%

II.-es Csoport Az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére 8 % 18 millió forint értékhatárig, továbbá a a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 10%, 35 millió forint feletti rész után 16%

III.-as Csoport: Minden más örökös/megajándékozott terhére 10 % 18 millió forint értékhatárig, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%, 35 millió forint feletti rész után 30%

Mentes az öröklési/ajándékozási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése/ajándékozása, ha az örökös/megajándékozott az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít. Lakóházépítési szándékáról az örökös/megajándékozott legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. Ha a lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolják, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.

Mentes az öröklési illeték alól az örökös tulajdonszerzése, ha a termőföldre, illetőleg annak tulajdoni hányadára az örököstársak által - akár az örökhagyó életében, akár a hagyaték megnyílta után - tett nyilatkozat alapján ingyenesen szerez tulajdonjogot.

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése/ajándékozása esetén az egyébként járó illeték felét kell megfizetni, ha pedig az örökös a családi mezőgazdasági vállalkozásokról szóló törvény alkalmazásában családi mezőgazdasági vállalkozó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

Ingatlan értékbecslés, szakértői nyilatkozat:

Nyilatkozom, hogy a piaci érték meghatározása során a vonatkozó 32/2000. számú (VIII.29.) PM rendelettel módosított 25/1997. számú (VIII.1.) PM rendeletben foglalt módszereket alkalmazom.
Nyilatkozom, hogy a meghatározott érték tehermentes állapotra vonatkozik.
Nyilatkozom, hogy az ingatlan nem látható paraméterit és egyéb körülményeket a tulajdonos nyilatkozata alapján rögzítettem, falbontást, statikai méréseket nem végeztem, mivel azt a Megbízó nem kérte.
Kijelentem, hogy a szakértői vélemény tekintetében titoktartási kötelezettségemet elismerem, s egyben kikötöm, hogy a szakvélemény egészét vagy részeit írásbeli beleegyezésem nélkül harmadik személy tudomására a Megbízó nem hozhatja, kivéve a megbízási célnak megfelelő felhasználást.
Nyilatkozom, hogy a megbízási díj a megállapított értékkel összefüggésben nincs., az értékelt ingatlant érintően érdekeltségem nem áll fenn.
Kijelentem, hogy a Megbízó irányában elfogultsági ok nem áll fenn, az ügyben az előírt eljárási jogosultsággal rendelkezem, az értékbecslést az általános követelmények alapján pártatlanul végzem.
Az ingatlanszakértői vélemény érvényességi ideje a helyszíni szemlétől számított 180 nap.

Bármely ingatlan forgalmi értékének alakulása az ingatlan és a műszaki tényezők állagán túl függ a piacon uralkodó keresleti-kínálati tényezőktől, a település jellegétől, az ingatlan településen belüli elhelyezkedésétől, megközelíthetőségétől, a közművel ellátottság fokától, a rendezési terv által előírt szabályozástól, az ingatlan rendeltetésétől ill. mennyiben felel meg ennek, valamint az ingatlanon levő terhektől.
A helyi környezet is befolyásolja az ingatlan értékét a tekintetben, hogy a jól prosperáló üzleti hasznosítást kínáló településeken megnő az ingatlanok forgalmi értéke.